"A Nemzet szolg�lat�ban meghalni lehet, de elf�radni soha. " Sz�lasi Ferenc 1897. janu�r 6-�n sz�letett Kass�n. Fiatalon vett r�szt az els� vil�gh�bor�ban, r�vid ideig rohamalakulat parancsnoka is volt. Az �sszeoml�s ut�n is katonai p�ly�n maradt. 21 �vesen az akad�miai felv�teli vizsg�j�ra k�sz�l, ekkort�l kezd foglalkozni a szoci�lis k�rd�sekkel. Ezut�n l�zasan olvas, tanul, k�pezi mag�t. 23 �vesen siker�l felv�teli vizsg�ja: a vez�rkarhoz ker�l. 1930-ban jelenik meg els� munk�ja "Az �llamvez�rkar" c�mmel. 1930-32 k�z�tt meg�rja m�sodik munk�j�t: "Racionaliz�l�s a k�ztisztvisel� k�rd�sben". 1931-ben I�t napvil�got alapvet� munk�ja; "A leszerel�s elvi alapjai", melyet a n�met szakirodalom is �tvett. A 30-as �vek elej�n a szoci�ldemokrata vezet�s alatt �ll� munk�ss�g t�ntet�seket szervez, egy �zben Sz�lasit vez�nyelt�k ki rendet csin�lni, de � nem hajland� er�szakos cselekedetre, hiszen testv�reinek tartja a munk�ss�got. A 30-as �vek elej�n vez�rkari feladattal bej�rja az eg�sz orsz�g ter�let�t, �s �gy alkalma ny�lik k�zelebbr�l megismerkedni az als�bb t�rsadalmi r�tegek sanyar� helyzet�vel. Ezekben az id�kben tisztt�rsaival is �lland�an politiz�l, mire a civil rend�rs�g feljelenti G�mb�s Gyul�n�l, mint katonaforradalm�rt. 1933-ban enged�ly n�lk�l kiadja �s terjeszti �jabb munk�j�t, "A magyar �llam fel�p�t�si terv�"-t. A Parlamentben G�mb�sh�z interpell�lnak �gy�ben, a vez�rkari f�n�k b�ntet�sb�l elbocs�tja Sz�lasit a vez�rkarb�l, �s csapatszolg�latra k�ldi. 1933-34-ben Egerben szolg�l, itt ismerkedik meg Csia S�ndorral, akivel szoros bar�ts�got k�t. Ugyancsak a kis vid�ki v�rosk�ban �rlel�dik meg benne az elhivatotts�g tudata, r��bred, hogy a nemzet szolg�lat�ba kell �llnia, ez�rt 1934-ben k�ri nyugd�jaztat�s�t. G�mb�s Gyula le akarja besz�lni a politiz�l�sr�l, mondv�n, hogy a politika piszkos dolog. Sz�lasi erre �n�rzetesen azt v�laszolta: "A politika m�v�szet s a k�z�ss�g szolg�lat�nak tudom�nya �s gyakorlata. Nem a politika piszkos, hanem az emberek piszkosak." G�mb�s erre felaj�nlja neki, hogy beviszi a Parlamentbe korm�nyp�rti k�pvisel�nek, de ezt Sz�lasi visszautas�tja. 1934. m�rcius 4-�n megalap�tja els� politikai p�rtj�t, a Nemzet Akarat�nak P�rtj�t. A nyilv�noss�g el�tt el�sz�r Szentendr�n �s Csillaghegyen tart el�ad�sokat, egyre nagyobb sikerrel. 1936-ban N�metorsz�gba utazik, �s az ottani magyarok k�z�tt tart sikeres el�ad�sokat konnacionalista n�zeteir�l, �s a n�met nemzetiszocialista mozgalom hatalomhoz vezet� �tj�t tanulm�nyozza. Azonban a n�met vezet� k�r�k t�mogat�s�t nem keresi. 1936-ban ny�lt meg az els� p�rthelyis�g a Nap utc�ban, megindul a p�rt els� lapja, az �j Magyar Munk�s. E lapban megjelent cikkei miatt a p�rtot feloszlatj�k, �s Sz�lasit els� �zben 1937-ben letart�ztatj�k, de ekkor m�g szabadl�bra helyezik. Sz�lasit �s p�rtj�t m�r nem lehet elhallgattatni. Sokan megk�rny�kezik, �s a saj�t oldalukra akarj�k �t �ll�tani, de Sz�lasi hajthatatlan. Egy �zben p�ld�ul az Etelk�zi Sz�vets�g keresi �t fel, �s amikor nem akar bel�pni, hal�losan megfenyegetik. Egy el�kel� h�lgy felaj�nlja neki n�h�ny p�nzes zsid� hathat�s t�mogat�s�t, ha hatalomra jut�sa eset�n kiv�telezni fog vel�k. Nyugodtan elfogadhatja a p�nzt, mondja a h�lgy, hiszen Hitler is megtette. Sz�lasi term�szetesen elfogadhatatlannak tartja az erk�lcstelen aj�nlatot. 1938 elej�n a p�rt nagyar�ny� propagandahadj�ratba kezd, a f�v�ros �s a vid�k "1938 a mi�nk! Sz�lasi j�n!" falragaszokkal van teli. De a rendszer nyom�sa is fokoz�dik. Ezt a p�rtot is feloszlatj�k, ennek ellen�re a n�p k�r�ben Sz�lasi nagyon n�pszer�. Az id�k�zi v�laszt�son siker�l Hubay K�lm�nt k�pvisel�nek megv�lasztatni, �s � a Parlamentben bejelenti a harmadik p�rt megalakul�s�t, Magyar Nemzeti Szocialista P�rt-Hungarista Mozgalom n�ven. Bizonyos �rdekcsoportok �s Sz�lasi ellens�gei megpr�b�lnak �ket verni a p�rt �s a korm�nyk�r�k k�z�. Sz�lasit n�metb�rencs�ggel v�dolj�k, holott � sohasem keresett kapcsolatokat a n�met vezet� k�r�kkel. Azzal is v�dolj�k a hungarist�kat, hogy �k terjesztik a Horthy feles�g�re c�lz� "Rebeka, ki a V�rb�l" felirat� r�piratot, ami s�rti a korm�nyz� szem�ly�t. Azonban ezt Budapest rend�rf�n�ke, Sombor-Schweinitzer J�zsef terjesztette, aki k�s�bb a h�bor� ut�n gyal�zatos m�don a kommunist�k szolg�lat�ba �llt. Vajon mi�rt lett olyan n�pszer� Sz�lasi Ferenc mozgalma az emberek el�tt? Mi�rt tudott a v�laszt�sokon kiv�l� eredm�nyt el�rni? A v�lasz abban keresend�, hogy a sz�les magyar n�pr�tegek �j utakat kerestek. �rezt�k, hogy Eur�pa �ri�si �talakul�son megy �t, �s a r�gi p�rtok m�r nem k�pesek v�grehajtani az �j szoci�lis k�vetel�seket. Csal�dtak a korrupt p�rtokban, az egy helyben topog�sban. A kommunizmust a sz�les r�tegek elutas�tott�k. Ilyen t�rt�nelmi id�kben indult el Sz�lasi Ferenc mozgalma, mely el�sz�r a munk�ss�got �s a paraszts�got nyerte meg, majd sz�v�s kitart�ssal az orsz�g szellemi vezet� r�teg�t c�lozta meg, mely tanults�g�n�l �s m�velts�g�n�l fogva az orsz�g gerinc�t jelentette. 1938-ban Sz�lasi Ferenc mozgalm�nak olyan nagysz�m� szimpatiz�nsa volt, mely megd�bbentette az uralkod� r�tegeket. A hungarista t�bor ellen megindult az �sszpontos�tott t�mad�s. Egym�s ut�n tiltott�k be a p�rt lapjait, vid�ken m�g a csend�rs�get is felhaszn�lt�k ellen�k. Hatalmas intern�l�t�borokat �ll�tanak fel a mozgalom tagjai sz�m�ra. A k�ztisztvisel�ket minisztereln�ki rendelettel kitiltj�k a politikai p�rtokb�l. Nagyar�ny� propaganda-hadj�rat indul meg a hungarist�k ellen. De ez mind csak olaj volt a t�zre, az emberek szimp�ti�ja csak n�tt Sz�lasi ir�ny�ba. Ekkor emel az �gy�szs�g v�dat Sz�lasi Ferenc ellen, �gye a K�ria el� ker�l, amelynek T�reky-tan�csa h�rom�vi fegyh�zra �t�li. Term�szetesen az �t�let fels�bb utas�t�sra t�rt�nt, de ezzel a rendszer v�gzetes bakl�v�st k�vetett el. Sz�lasi Ferencb�l a rendszer m�rt�rt csin�lt, �s a b�rt�nb�ntet�s nemhogy cs�kkentette volna, de egyenesen a t�bbsz�r�s�re emelte k�vet�i sz�m�t. Az 1848-as szabads�gharc �ta nem hoztak ilyen s�lyos �t�letet csak az�rt, mert valakinek m�s volt a politikai n�zete. A szegedi Csillagb�rt�n, ahol Sz�lasi raboskodott, a jobboldali magyar politika szimb�luma lett. Sz�lasi Ferenc alakja olyan tiszt�n ragyogott az akkori magyar politika eg�n, hogy m�g ellens�gei sem tal�ltak szem�ly�re n�zve semmi kompromitt�l�t, pedig alaposan �ttanulm�nyozt�k �let�nek csal�di, p�nz�gyi �s mag�n�gyi vonatkoz�sait. Nem tal�ltak semmit - h�t hamis�tottak. 1938-ban Sulyok Dezs� pap�rokat tett le a H�z asztal�ra, mely szerint Sz�lasi nagyapja �rm�ny fett volna. A val�s�g ezzel szemben az, hogy az ellenz�ki p�rtok megb�zottja leutazott Erzs�betv�rosba, a Sz�lasi csal�d sz�rmaz�si hely�re, �s az ottani j�hiszem� pl�b�nossal leford�ttatta Sz�lasi nagyapj�nak keresztlevel�t �rm�ny nyelvre. �gy lett az eredetileg Sz�lasib�l Szalosj�n. Az �sszetart�s akkori szerkeszt�je pert ind�tott Sulyok Dezs� ellen, amit � el is vesztett, de a baloldali sajt� err�l egy sort sem �rt. Sz�lasi b�rt�nbe ker�l�sekor a p�rt vezet�s�t Hubay K�lm�n veszi �t. Sz�lasi testv�rei akci�ba l�pnek b�tyjuk kiszabad�t�sa �rdek�ben, felkeresik Horthy Mikl�s korm�nyz�t �s fi�t, Horthy Istv�nt is, de mindhi�ba. De a nemzet nagy r�sze nem b�n�snek, hanem m�rt�rnak tekintette Sz�lasit, �s most beigazol�dott mond�sa: "Nem az a hatalmas, aki �ld�z, hanem akit �ld�znek." Az 1939-es v�laszt�sokon a titkos szavaz�s bevezet�se miatt a p�rt a legnagyobb neh�zs�gek ellen�re 39 k�pvisel�t visz be a Parlamentbe. Enn�l t�bb is siker�lhetett volna, de egyes k�rzetekben nem volt meg a jel�lt�ll�t�shoz sz�ks�ges �sszeg, �gy meg is d�lt a "gurul� m�rk�k" v�dja, miszerint Sz�lasi p�rtja n�met p�nzen �rte volna el sikereit. Sz�lasi az Erd�ly visszat�r�se alkalm�b�l kiadott �llamf�i amnesztiarendelettel szabadul ki 1944-ben. A hungarista t�borban �ri�si lelkesed�s t�rt ki. Sz�lasi kezdett�l fogva azt hirdette, hogy a hatalmat a nemzet �s az �llamf� k�z�s akarat�b�l akarja megkapni, teh�t tov�bbra is el akarj�k v�gni bizonyos k�r�k Horthy Mikl�ssal val� kapcsolatait. A legocsm�nyabb v�dakkal illetik �s igyekeznek bemocskolni szem�ly�t. Haza�rul�nak mondj�k, aki gurul� m�rk�k�rt eladja haz�j�t a n�meteknek. Ugyanakkor a n�metek el�tt azt h�resztelik, hogy Sz�lasi soviniszta �s gy�l�li a n�meteket. Sz�lasi �rzi, hogy malomk�vek k�z�tt �rl�dik, b�rhov� megy, minden�tt csukott kapuk fogadj�k. P�rtj�n bel�l is n� a fesz�lts�g, egyesek azt nehezm�nyezik, hogy nem k�zeledik a n�metek fel�. 1942-ben a sz�vets�gesek afrikai partrasz�ll�s�val, majd Mussolini megbuktat�s�val feler�s�dik a sz�ls�baloldali politika is, emellett sz�molni kell a liber�lis baloldal propagand�j�val �s az �lnemzetiszocialista p�rtokkal is. 1944. m�rcius 19-�n a n�met sz�vets�ges csapatok �rkeznek Magyarorsz�gra. Ett�l fogva a n�metek is belesz�lnak az orsz�g belpolitik�j�ba. Sz�lasi t�bbsz�r is felkereste Horthyt, �s h�s�get fogadott neki. Tudta, hogy a n�metek el�tt nem teljesen szimpatikus szem�lye, hiszen � sohasem szolg�lta ki �ket gerinctelen m�don. A legs�lyosabb helyzetben ker�l a korm�nyr�dhoz, �s �gy egy vesztes h�bor� �dium�t vette mag�ra. K�s�bb ez�rt lehetett �t �s p�rtj�t minden�rt felel�ss� tenni, b�nbaknak kiki�ltani. Sz�lasi Ferenc v�llalta, hogy szembesz�ll az eg�sz Eur�p�t fenyeget� judeobolsevik szovjet hadsereggel, �s heroikus k�zdelm�nek k�sz�nheti a Nyugat, hogy nem valahol Franciaorsz�gban �lltak meg a v�r�s csapatok. Sz�m�ra a politika nem egy�ni �rv�nyes�l�st jelentett, hanem az �r�k magyar hivat�s hal�l�ig h� teljes�t�s�t. A h�bor� ut�n term�szetesen Sz�lasi Ferencet kiszolg�ltatt�k az �gynevezett N�pb�r�s�gnak, mely az �t�leteket m�r el�re eld�nt�tte. Ha a magyar "h�bor�s b�n�s�k" pere a n�rnbergi b�r�k el� ker�l, majdnem bizonyos, hogy sokukat felmentik. Azonban itt a c�l nem a t�rv�nyes �t�lkez�s volt, hanem a talmudi bossz� �s a magyar szellemi vezet� r�teg teljes megsemmis�t�se. Manaps�g besz�lnek "nyilas r�muralomr�l", a zsid�k t�meges deport�ci�j�r�l, holott mikor Winckelmann, az SS magyarorsz�gi parancsnoka a budapesti zsid�s�gnak N�metorsz�gba val� deport�l�s�t k�v�nta, Sz�lasi ezt kereken megtagadta. Egy�bk�nt egy 1944-ben megtartott �rtekezleten a k�vetkez�ket mondotta: "Nem vagyok antiszemita, csak ellenfeleim �ll�tott�k ezt r�lam. Aszemita vagyok, amint ezt m�r t�bb �zben lesz�geztem. A zsid� �ppen olyan ember, mint mi vagyunk �s brut�lis er�szakkal nem lehet a zsid�k�rd�st megoldani. Az egyetlen helyes megold�st a cionizmus k�pviseli. �n�ll� zsid� �llamot kell kialak�tani a vil�gon sz�tsz�rt zsid�s�g �sszes tagj�nak a bevon�s�val, mert a n�pek tulajdons�gai k�l�nb�z�ek �s vannak fajt�k, amelyek egym�s mellett �lve �r�k s�rl�d�st okoznak." 1946: febru�r 5-�n d�lel�tt a N�pb�r�s�g Jank� P�ter tan�csa megkezdte Sz�lasi Ferenc, Sz�ll�sy Jen�, b�r� Kem�ny G�bor, dr. Csia S�ndor, Beregffy K�roly �s dr. Gera J�zsef �gy�nek f�t�rgyal�s�t. A t�rgyal�s hangneme nevets�ges �s megal�z� volt. Arra a k�rd�sre, hogy mi�rt tartott ki az utols� pillanatig a n�met oldalon, Sz�lasi meg�llap�totta, hogy a magyar nemzet �rdekeinek figyelembev�tele miatt kellett �gy cselekednie, mert csak N�metorsz�g r�szv�tel�vel val�sulhat meg az �j Eur�pa. �s v�g�l: "Az �n felfog�sok szerint a jelenlegi esem�nyek egy�ltal�n nem z�rultak le. M�g nem gy�z�tt egyik f�l sem. A nagy vil�gk�rd�s, a probl�m�k, amelyek a h�bor�ban felmer�ltek, m�g egy�ltal�n nincsenek megoldva." A t�rt�nelem Sz�lasi Ferenc szinte profetikus megl�t�s�t igazolta. A majd egy h�napig tart� per ut�n Sz�lasi Ferenc az utols� sz� jog�n a k�vetkez�ket mondta: "1944. okt�ber 15-�n v�lasztani kellett, hogy a magyar nemzet �s vezet�i Kelet vagy Nyugat fel� menjenek-e. Az �n d�nt�sem �s elhat�roz�som nem lehetett m�s a kifejtettek alapj�n, mint az, hogy ki kell tartani, mert a harc id�nyer�s�rt, dr�ga id��rt folyik �s aki megnyeri ezt az id�t, az megnyeri a h�bor�t. T�nyked�semnek m�s alapja nem volt. Nem is lenne �rtelme, hogy m�s alapot adjak d�nt�seimnek, mert a legteljesebb ellenkez�sbe jutn�k azzal az ideol�gi�val, amelyhez konokul ragaszkodom. Hogy meggy�z�d�ssel csak ennek tudok �lni, az nem lehet b�n. �n a felel�ss�gre von�s al�l nem vonom ki magam �s nem menek�l�k el�le. Amit r�lam elmondottak az val�tlans�g �s szem�lyes becs�letemet a legs�lyosabban �rinti. �n k�sz�n�m mindenkinek kiv�tel n�lk�l, aki engem ezen a s�lyos �ton k�vetett. K�sz�n�m az �zvegyeknek, az �rv�knak, a h�si halottaknak, a rokkantaknak, hogy ez�rt a hit�rt �ldozatot hoztak..." A N�pb�r�s�g Jank� tan�csa 1946. m�rcius 1-j�n Sz�lasi Ferencet �s t�rsait k�t�l �ltali hal�lra �t�lte. 1946. m�rcius 12-�n felakasztott�k Gera J�zsefet, Beregffy K�rolyt �s Vajna G�bort. Az igazi pillanat akkor �rkezett el, amikor Sz�lasi Ferencet k�s�rt�k a bit�hoz. A v�rre szomjas, gett�b�l szabadult perverz cs�csel�k ki�ltoz�sa egy pillanatra sem sz�nt meg. Azut�n Sz�lasi ott �llt a bit� alatt, s mikor Bog�r J�zsef, a h�h�r zavar�ban az ajk�ra helyezte a k�telet, nyugodtan felsz�lt, hogy: lejjebb. A kiv�gz�sn�l jelenlev� katolikus pap felny�jtotta a fesz�letet, amelyet Sz�lasi Ferenc megcs�kolt, azut�n a h�h�r v�grehajtotta a gyilkoss�got. �rdemes megn�zni, mit �r a Nemzetvezet� kiv�gz�s�r�l Fernand Gigon Budapestre k�ld�tt francia �js�g�r�, akit m�g v�letlen�l sem lehet elfogults�ggal v�dolni, l�v�n az illet� sz�ls�baloldali be�ll�totts�g� volt: "...v�gre itt van Sz�lasi Ferenc, a nyilaskeresztesek vez�re. Az �v�lt� t�meg hal�lt k�vetel a b�n�sre, s a b�n�k s�lya jobban nehezedik v�llaimra, mint maga az �g. Eg�sz testemben reszketek, de Sz�lasi m�g csak nem is remeg. Alig k�t m�terr�l n�zem lez�rt von�s� arc�t. Semmi reszket�s. Semmi izomr�ndul�s. Semmi s�padts�g. Ezek a sz�jak nem tudom h�ny esetben mondt�k ki a hal�los �t�letet �s nem tudom, h�ny zsid�t k�ldtek az �get�kemenc�be (ami term�szetesen nem igaz - a szerk.). Szeretn�m tudni, hogy mik az utols� gondolatai ennek az embernek n�h�ny m�sodperccel a hal�la el�tt. Egy r�pke pillanatra tal�lkozom szempillant�s�val - utols� szempillant�s�val. �gy �rzem, hogy semmire sem gondol, �s semmit sem �rez. Gr�nit. Maga az emberr� lett gr�nit. Gr�nit marad akkor is, amikor elhalad h�rom kiv�gzett minisztere holtteste el�tt. Egyenletes, biztos l�ptekkel megy a hal�l fel�. Azut�n csak egyetlen gesztus, egyetlen mozdulat: odahajol a fesz�lethez, amit a fiatal pap ny�jt fel ajkaihoz, hogy megcs�kolja. �s meghal an�lk�l, hogy egyetlen izma is megrezzenne vagy a szem�ben ott �lne a f�lelem vagy hogy nyelv�vel meg�rinten� ajkait. A h�h�r felt�pi mell�n a z�ld inget �s egy �rem reszket a mell�n n�h�ny pillanatig. Tizen�t �ra harminc perc..." Majd ha egy szebb �s jobb id� k�sz�nt Magyarorsz�gra, �s valaki becs�letesen �s �szint�n akar a t�rt�nelemmel foglalkozni, annak mindenekel�tt Sz�lasi Ferenc, sz�zadunk legnagyobb magyarj�nak �let�t kell tanulm�nyoznia. Szem�ly�t bes�rozhatj�k, bemocskolhatj�k a k�zv�lem�ny e��tt, de b�zzunk benne, hogy elj� az az id�, amikor Sz�lasi Ferenc, Magyarorsz�g Nemzetvezet�je, elfoglalhatja m�lt� hely�t nemzeti nagyjaink pantheonj�ban. Ha valakinek, h�t neki a politika szent dolog volt, a sz� legnemesebb �rtelm�ben nevezhette mag�t politikusnak. Eszm�it�l, ideol�gi�j�t�l egy hajsz�lnyit sem volt hajland� elt�rni. Sz�lasi nem egy r�teg, hanem val�ban a nemzet politikusa volt, s mindv�gig a nemzetre akart t�maszkodni. Szem�ly�t annyira t�madt�k, mint amennyire b�lv�nyozt�k, a t�megek szinte misztikus hittel fordultak fel�. A t�megek �szt�n�sen �rezt�k, hogy a magyar politika eg�n egy olyan ragyog� csillag t�nt fel, aki val�ban ��rt�k cselekszik, �s aki nem fogja el�rulni �ket. Ez�rt lett Sz�lasi Ferenc n�pvez�r, an�lk�l, hogy demag�g lett volna. Hite m�ly meggy�z�d�s volt, �s m�g a gyal�zatos v�rb�r�s�gi cirkusz k�zepette is szil�rdan �ll�totta, hogy Magyarorsz�g j�v�j�t a hungarizmusban fogja megtal�lni. Ma Magyarorsz�gon sorra jelennek meg Sz�lasi Ferencet gyal�z� k�nyvek, amin igaz�b�l nem is lep�dhet�nk meg, hiszen a m�ltbeli �s a jelenlegi korm�nyoknak sem �rdeke, hogy az igazs�g napvil�got l�sson. F�lnek t�le, hogy a sz�lesebb n�pr�tegek is megismerkednek a hungarizmussal, hiszen ez egy olyan eszmerendszer, amellyel val�ban t�megeket lehet megmozd�tani, �s a min�l szebbet �s magyarabbat m�g nem l�tezett. A sz�mtalan f�lreinform�l�s ut�n �rdemes megn�zni, hogy mit �r Sz�lasi Ferencr�l egy oxfordi �s edinburghy egyetemi professzor, aki t�bb mint egy �vtizedet t�lt�tt Magyarorsz�gon �s az angol korm�ny tan�csad�ja volt magyar �gyekben. C. A. Macartneyr�l van sz�, aki minden egy�ni vagy politikai �rdek n�lk�l �rta meg "October fifteenth" c. nagyszab�s� m�v�t. A "tudom�nyos" Magyarorsz�g err�l a k�nyvr�l nem vett tudom�st. Az oxfordi egyetem t�rt�nelemtan�ra j�val nagyobb szaktekint�ly ann�l, semmint, hogy k�nyv�t megt�madhass�k, ez�rt j�l bev�lt m�dszerrel agyonhallgatt�k. A k�nyvet a szerz� egy�bk�nt Hindy Iv�n eml�k�nek aj�nlotta, aki majd k�t h�napon �t h�siesen v�dte Budapestet. Teh�t l�ssuk Macartney v�lem�ny�t: "Azok k�z�tt, akik h�ek maradtak Sz�lasi Ferenchez, olyan odaad�st �s szeretetet v�ltott ki, amilyennel egyetlen m�s korabeli magyar sem rendelkezett �s m�g hal�la ut�n is k�vetik hit�t, sz�jr�l sz�jra, k�zr�l k�zre adva megnyilatkoz�sait �s m�g ma is �gy besz�lnek r�la, mint az els� kereszt�nyek a Messi�sr�l. Azt tartj�k, hogy az 1944. �vi szovjet elleni t�mad�ssal f�l Eur�p�t megmentette a bolsevizmust�l. Ha tanulm�nyozzuk k�nyv�t �s egy�b �r�sait, olyan karaktert ismer�nk meg, aki eredeti, k�l�nc �s kiv�l�, de semmi esetre sem brut�lis, vagy �rul� �s f�k�nt cseppet sem ostoba. Ha az lett volna, akkor nem �rvendezett volna olyan nagy szeretetnek �s megbecs�l�snek a k�vet�i k�z�tt. S�t, ha barb�r lelk� vagy �rul� lett volna, akkor sokkal el�bb hatalomra juthatott volna. Pontosan ez volt az oka, hogy a n�metek nem t�mogatt�k �s m�g a h�vei k�z�l is sokan h�tat ford�tottak neki. Hajl�thatatlan volt, s jott�nyit sem engedett becs�let�b�l �s igazs�g�b�l. Az egyetlen felel�ss�ge az�rt a sok b�n�rt, amit az � neve rov�s�ra �rtak abban volt, hogy nem l�tta meg, vagy nem akarta megl�tni a vesz�lyeket, amiket az �ltala el�h�vott elemek t�masztottak. Kem�ny akarat�, meg nem alkuv� term�szet volt, aki szinte monoton ridegs�ggel elvetette mag�t�l mindazt, ami csak a l�tszat�t kelthette a jellemtelens�gnek vagy megalkuv�snak. K�ts�gtelen, hogy lobog� hazaszeretete �s azon k�v�ns�ga, hogy jobb j�v�t teremtsen Magyarorsz�g n�p�nek, �szt�n�zt�k cselekedeteit. Nem volt kegyetlen, sem erk�lcstelen, egy�ni �let�re m�g n�pb�r�s�gi t�rgyal�s�n sem mondhattak semmit. Egy pont politikai elk�pzel�seib�l: a zsid�k�rd�s. Ebben sokkal m�rs�keltebb volt, mint �ltal�ban hiszik. Persze nem tartotta a zsid�kat testv�rnemzetnek egy elk�pzelt hungarista �llamban. Ellenszenves volt el�tte nemzetk�zi jelleg�k �s gyakran sz�t emelt ellen�k, mint destrukt�v, judeobolsevista vagy marxista kezdem�nyez�k ellen. V�gs� megold�sa a zsid�k�rd�sre a t�meges emigr�ltat�s volt. De sehol sem tal�lhat� az a gy�l�let, amit megtal�lunk Hitlern�l, Streichern�l vagy Endr�n�l. M�g abba is beleegyezett volna, hogy a zsid�s�g mag�val vihesse vagyon�t. Nem akarta a zsid�kat megk�nozni, csak megszabadulni akart t�l�k. Programj�ba m�g azt is lefektette, hogy Magyarorsz�gon nem m�s k�lf�ldi mint�ra nyer megold�st a zsid�k�rd�s, mert Magyarorsz�g nem engedheti meg mag�nak az ilyen dr�ga mulats�got. Minden m�s �ll�t�s ellen�re, ellene volt az 1944. �vi deport�l�soknak..."