Halottgyal�z�s vagy igazs�gkeres�s? David Cole zsid� t�rt�n�sz 1992-ben videokazett�n r�gz�tett interj�t k�sz�tett Franciszek Piperrel, az Auschwitz-M�zeum igazgat�j�val. Ennek magyar szinkroniz�lt v�ltozat�t egyes magyarorsz�gi �js�g�r�k nagy felh�borod�ssal fogadt�k. Szerint�k a kazetta tagadja a holocaustot, kegyelets�rt�st k�vet el �s ,,gy�l�letre usz�t a zsid� k�z�ss�g ellen". - Miel�tt r�viden ismertetn�nk a videokazetta t�nyleges mondanival�j�t, vizsg�ljuk meg ezeket a v�dakat! 1/ A kazetta nem tagadja a holocaustot, csup�n azt vonja k�ts�gbe, hogy abban az auschwitzi helyis�gben, amit az idegenvezet� g�zkamrak�nt mutatott be, embereket elg�zos�tottak. - D�nt� k�l�nbs�g van a tagad�s �s a k�telked�s k�z�tt. A tagad� biztos abban, hogy valami nem �gy van, illetve nem �gy t�rt�nt, ahogy az ellent�tel �ll�tja. Ezzel szemben a k�telked� lehets�gesnek tartja a t�telt �s az ellent�telt is! A kazetta vitaind�t� k�v�n lenni. "A vita nincs lez�rva" - mondja David Cole. 2/ A kazetta nem tagadja, hogy a nemzetiszocialista N�metorsz�g a zsid�kat nemcsak a hagyom�nyos antiszemitizmus szem�veg�n �t szeml�lte, hanem benn�k a nemzetk�zi kommunizmus m�g�tti befoly�sos er�t is l�tta, �s �ket a h�bor�s er�fesz�t�sek vesz�lyeztet�j�nek tekintette. Ez�rt N�metorsz�gban a zsid�kat gett�kba, munkaszolg�latra, koncentr�ci�s t�borokba k�nyszer�tett�k. Ez ut�bbiban - f�leg a h�bor� utols� h�napjaiban - j�rv�nyokban sok zsid� elpusztult, illetve �henhalt. 3/ Kegyelets�rt�st az k�vet el halottak ellen, aki s�rokat gyal�z vagy halottakat r�galmaz, de az nem, aki azt vitatja, hogy egy adott helyen meghaltak-e emberek, illetve meg�ltek-e embereket, illetve, hogy h�nyat. David Cole interj�ja ez ut�bbiak k�z�, �s nem a kegyelets�rt�k k�z� tartozik. 4/ Amikor Cole a kazett�n el�adja k�telyeit, egyetlen sz�val sem v�dolja a zsid�k k�z�ss�g�t hazugs�ggal vagy t�rt�nelemhamis�t�ssal, �s m�s m�don sem usz�t gy�l�letre a zsid�k ellen, teh�t nem alkalmas gy�l�letkelt�sre. De mir�l is sz�l a videokazetta? Az Auschwitzba l�togat� David Cole azt a k�rd�st teszi fel, hogy eredeti �llapotban van-e a g�zkamrak�nt bemutatott helyis�g? Az idegenvezet�t�l egy�rtelm�en igenl� v�laszt kap. De az igazgat�, Franciszek Piper szerint 1943 j�niusa ut�n a helys�get �talak�tott�k �v�helly�, a keleti v�g�n ajt�t nyitottak �s a n�gy mennyezeti ny�l�st, amiken kereszt�l kor�bban a m�rges g�zt a helys�gbe juttatt�k, befalazt�k. Majd a t�bor felszabadul�sa ut�n a helyis�get az eredeti �llapot�ba vissza�ll�tott�k. �m a g�zbiztos ajt�kat nem helyezt�k vissza. Amikor David Cole azir�nt �rdekl�d�tt Pipert�l, hogy a sz�ban forg� helyis�g fal�b�l vett mint�ban mi�rt nem lehet kimutatni a Zyklon B-g�z maradv�ny�t, amit ki lehet mutatni a tetvek irt�s�ra szolg�l� m�sik helys�g fal�ban, Piper azt v�laszolta, hogy az embereket irt� g�zkamr�t csak naponta 20 percig haszn�lt�k, m�g a tetvetlen�t�s �jjel-nappal folyt. De k�s�bb ellentmondott �nmag�nak: azt �ll�totta, hogy naponta t�bb csoportot is elg�zos�tottak. Ezek ut�n Cole-ban felmer�lt a k�tely: h�tha az a helyzet, hogy az illet� helyis�g nem g�zkamr�b�l �v�helly� �talak�tott, majd rekonstru�lt terem hanem egy �v�hely lett a felszabadul�st k�vet�en g�zkamr�v� alak�tva. De ezzel a csal�ssal Cole nem a zsid�kat, hanem a t�bort elfoglal� szovjeteket v�dolja, akik Katynnal kapcsolatban bebizony�tott�k, hogy nem riadnak vissza a t�rt�nelemhamis�t�st�l, annak �rdek�ben, hogy a n�metek h�bor�s felel�ss�g�t felnagy�ts�k. E kazett�val kapcsolatban azt is figyelembe kell venni, hogy a holocaust-revizionizmus nem valamif�le tan vagy ideol�gia, hanem a nyugati t�rt�n�szek k�r�ben elterjedt t�rt�nettudom�nyi ir�nyzat, amely k�ts�gbe vonja a N�rnbergi per �ltal meg�llap�tott m�rt�k� holocaust-sztorit (de nem felt�tlen�l mag�t a holocaustot), mert a N�rnbergben elhangzott tan�vallom�sok j� r�sz�vel kapcsolatban k�s�bb k�ts�gek mer�ltek fel, mivel sok esetben kimutathat� a vallott dolgok fizikai lehetetlens�ge. (Pl. ma m�r az egy�bk�nt holocaustot vall� vil�gh�r� Raul Hilberg sem vallja a holocaust-sztorit annak "ortodox" form�j�ban. Tov�bb�: Piper is azt �ll�totta, hogy Auschwitzban nem 4 milli�, hanem 1,1 milli� intern�lt halt meg, �s az auschwitzi eml�kt�bl�n is m�dos�tott�k a N�rnbergben meg�llap�tott sz�mot. Ilyen �rtelemben Hilberg �s az auschwitzi hat�s�gok is "revizionist�k", �m �ket neh�z antiszemita gy�l�lk�d�ssel v�dolni!) Nem lehet egy revizionista szeml�let� t�rt�n�szt minden tov�bbi n�lk�l a gy�l�let pr�f�t�j�nak be�ll�tani. A t�rt�nettudom�nyban nem lehetnek hiten alapul� probl�m�k, ez�rt a holocaustkutat�s nem befejezett folyamat, hanem komoly tudom�nyos feladat. N�lk�l�zhetetlen, hogy a kutat� a dokumentumok �s a szemtan�i vallom�sok inform�ci�it �sszehasonl�tsa a fizikai bizony�t�kok negat�v norm�j�val: hiszen ami fizikailag lehetetlen, t�rt�nelmi t�ny nem lehet! A t�rt�nelmi igazs�g csak tudom�nyos �rvekkel tiszt�zhat�, nem inkviz�ci�s jelleg� b�r�s�gi �t�letekkel. A tudom�nyos k�tely nem a halottgyal�z�st, hanem az igazs�g keres�s�t c�lozza. David Cole is hangoztatta, hogy az igazs�got akarja kider�teni. Mindenf�le gy�l�let ellen csak az igazs�g alapj�n lehet hadakozni. J�zus Krisztus mondta: "Az igazs�g szabadd� tesz titeket" (Jn 8:32). Kecskem�ti Istv�n A holocaust �ldozatainak sz�m�t a hatmilli�ba robbant� "t�rt�n�szek" nem vetettek sz�mot a logikusan gondolkod� emberrel - t�ls�gosan b�ztak a m�r akkor is t�lnyom�r�szt zsid�k kez�n lev� t�megt�j�koztat�s monopolhelyzet�ben. Kezdenek kis�lni azonban a turpiss�gok. A hihetetlen�l nagysz�m� �s agyont�mogatott holocaust irodalom minden, �ll�t�lag �n�letrajzi ihlet�s�, valamireval�(?) tagj�r�l bebizonyosodott, hogy hamis�tv�ny (Anna Frank napl�ja, T�red�kek ). A falak, melyet az orwelli gondolatrend�rs�g a holocaust m�tosza k�r� emelt, Jerik��hoz hasonl�an kezd leomlani. A k�rt�ket olyan emberek f�jj�k, akik k�pesek az agyonsulykolt, hivatalos v�lem�ny m�g� is tekinteni, s kiknek rendelkez�sre �ll annyi ismeret �s intelligencia, hogy felismerj�k a sanda sz�nd�kot, mely a hamis�t�kban lakozik. N�zz�k a dolgot a logikus szempontok alapj�n. A n�metek, egy sok ezer kilom�teres arcvonalon �lltak ellen a nagy t�ler�ben t�mad� ellens�ges hadseregek nyom�s�nak, �s a h�bor�s ut�np�tl�st az anyaorsz�gt�l 3000 kilom�teres �ton lehetett a frontra eljuttatni. T�bb milli� katona �lelmez�se �s hadianyaggal t�rt�n� ell�t�sa az akkori technikai sz�nvonalon (is) �ri�si kih�v�s el� �ll�totta a Wehrmacht vez�rkar�t. A kit�n� szervez�snek �s logisztikai h�tt�rnek k�sz�nhet�en az elfoglalt �s fel�getett f�ld�n - melyen a vas�t �s a k�z�t is a visszavonul�s sor�n megrong�ltt� v�lt - a n�met hadsereg hatalmas neh�zs�gek �r�n, de mintaszer�en oldotta meg ezt a feladat�t (term�szetesen puszt�n had�szati szempontb�l). Belef�rne ebbe m�g 6 milli� ember ide-oda utaztat�sa is, kiket m�r eleve meg akartak �lni? Ugye ez vicc... Egy h�bor�ban �ll� orsz�g - hol az �lelmiszer �s a hadi ut�np�tl�s eljuttat�sa �let �s hal�l k�rd�se - megengedhet-e mag�nak akkora luxust, hogy civileket fuvarozzon ezer kilom�tereken �t? Ha a zsid�kat le akart�k volna m�sz�rolni, mi�rt nem tett�k meg ezt azonnal helyben, id�t, p�nzt, f�radts�got megtakar�tva? H�t nem ilyen k�ny�rtelen�l c�ltudatosnak �s g�tl�stalannak �br�zolt�k a n�met katon�kat? A propaganda �s a val�s�g David Cole ateista zsid� mint revizionista t�rt�n�sz k�sz�tett interj�t Dr. Franciszek Piperrel, az auschwitzi �llami M�zeum igazgat�j�val �s gondnok�val. E cikk a videofilm meg�llap�t�sait t�rja az olvas�k el�. E mozg�k�p-dokumentum abb�l a senki �ltal nem vitatott t�nyb�l indul ki, hogy a n�metek l�trehoztak egy munkat�bor-h�l�zatot, ahov� a III. birodalom ellens�geit gy�jt�tt�k. Ezen t�borok legnagyobbika Auschwitz volt. A II. vil�gh�bor� ut�n a n�meteket n�pirt�ssal, holocausttal v�dolt�k, ennek bizony�t�k�t a g�zkamr�k l�te szolg�ltatta. A holocaust-revizionist�k azonban a dokumentumok hi�ny�ra �s azokra a val�tlan "bizony�t�kokra" hivatkozva, amelyeket a szovjetek t�rtak a n�rnbergi b�r�s�g el�, c�folj�k t�bbek k�z�tt az auschwitzi g�zkamr�k l�tez�s�t. A mai auschwitzi t�borban a v�s�ri hangulat keveredik a vall�sos �h�tattal, a zsid�k im�ja a katolikusok�val. Ez ut�bbi m�r t�bbsz�r okozott konfliktusokat k�zvetett m�don, hiszen a zsid�k nem n�zik j� szemmel a kereszt�nyek jelenl�t�t, amazok viszont a zsid�kat v�dolj�k a holocaust kisaj�t�t�s�val. Mi is �ll ennek a h�tter�ben? A szovjetek az oroszok, lengyelek, ukr�nok szenved�seit tolt�k el�t�rbe, f�leg a h�bor� ut�n k�zvetlen, a lengyelek arra �lezik ki a hololegend�t, hogy milyen irt�zatos szenved�seket �ltek itt �t a katolikusok, a kereszt�nyek, illetve a lengyel n�p kiirt�s�nak eml�khelyek�nt kezelik Auschwitzot, nyugaton Auschwitz = a zsid�k teljes kiirt�s�nak terve, �s szinte kiz�r�lag a zsid�khoz k�t�dik, �s csak mellesleg eml�tik meg a t�bbi n�pet. Ebben a t�borban ma minden a szenved�sekr�l besz�l. A rabok barakkjainak t�bbs�ge m�zeumokk� van alak�tva, a t�bbi lev�lt�rk�nt ill. a m�zeum munkahelyeik�nt m�k�dnek. A 11-es blokk volt a t�bor b�rt�ne, ez eredeti �llapot�ban van. Ez az �n. hal�lblokk. A n�z�seregnek megmutatj�k m�g a "hal�l fal�t" is, de azt a helyet, amit az "�let blokkj�nak" kellene nevezni, azt nem. Ez a hely a val�di g�zkamra: itt fert�tlen�tett�k Cyklon B-vel a ruh�kat, matracokat. E massz�v fert�tlen�t� helyis�g c�lj�t a holocaust-"szak�rt�k" sem vitatj�k, legf�ljebb elfelejtik megeml�teni. Minek is bonyol�tani az emberek �let�t ilyen r�szletk�rd�sekkel?! Nem mutatj�k meg a t�bor sz�nh�z�t sem, ahol ma karmelita n�v�rek laknak, �s bel�l f�nyk�pezni nem engednek. Nem mutatj�k meg a sz�gesdr�tokon bel�l l�v� �sz�medenc�t(!) sem, amit a barakk vezet�s�g�nek becs�let�re legyen mondva, nem t�ntettek el. A t�ra r�sztvev�i mind 100%-ig biztosak a g�zkamr�k l�t�ben, �gy �rzelmileg annyira befoly�solhat�k, hogy minden sz�rny�s�get elhisznek, amit mondanak nekik. Mire a g�zkamr�hoz �rnek, m�r csak is a holocaust t�rgyi bizony�t�kak�nt tekintenek r�juk, esz�kbe sem jut, hogy megk�rd�jelezz�k az �p�let c�lj�t. A t�ravezet�k egy betanult sz�veget mondanak el, amelynek egy r�sz�r�l tudj�k, hogy nem teljesen igaz. Kev�s a bizony�t�kuk: val�j�ban csak a szemtan�k �s a kihallgatottak vallom�saib�l vonj�k le k�vetkeztet�seiket. Nincs k�p, terv, h�bor� alatti dokumentum, amely a zsid�k kiirt�s�t tan�s�tan�. A mai t�bor ter�let�n nevets�ges "bizony�t�kokat" t�rolnak az emberirt�sr�l: emberi hajak felhalmozott kupacait, cip�k, ruh�k felhalmozott kupacait, illetve b�dogdobozok kupacait. Mit bizony�t ez? Azt, hogy eg�szs�g�gyi okokb�l a t�borba �rkez�ket lekopasztott�k, hogy a saj�t ruh�juk, cip�j�k helyett egyenruh�t, t�bori cip�t kaptak. Az �res Cyklon B-s dobozok pedig azt bizony�tj�k, hogy a t�borban ezt haszn�lt�k fert�tlen�t�szerk�nt, ezzel fert�tlen�tett�k a ruh�kat, a matracokat �s a barakkokat. K�zismert, hogy Eur�p�ban nem volt jobb fert�tlent�t�szer a Cyklon B-n�l ezid�t�jt, �s azokban a t�borokban is ezt alkalmazt�k, ahol �ll�t�lag sem voltak g�zkamr�k. Mivel a t�borokba is beker�lt az eg�sz Eur�p�n v�gigvonul� t�fuszj�rv�ny, k�nytelek voltak szigor� �vint�zked�seket bevezetni. L�tunk tov�bb� sablonos f�nyk�peket csontsov�ny emberekr�l, de h�t ez sem bizony�t m�st, csak azt a k�ztudom�s� dolgot, hogy egy t�borlak� is lehet beteg. A gyerekeket �br�zol� f�nyk�pek pedig egyenesen a holocaust-legenda azon �ll�t�s�t tagadj�k, miszerint a gyerekeket azonnal elg�zos�tott�k a t�borba �rkez�s ut�n. Anna Frank �s h�ga is sok�ig �lt a t�borban, majd k�s�bb halnak meg Bergen-Belsenben �ll�t�lag t�fuszban. A "g�zkamra" k�rd�se Bel�pve az auschwitzi "g�zkamr�ba", azonnal l�that�, hogy bel�l a k�zfalakat led�nt�tt�k, hiszen a hely�k szemmel l�that�, valamint kivehet� a f�rd�helyis�g helye is, ugyanis az �p�letben eredetileg 5 helyis�g volt tal�lhat�, ebb�l egy a f�rd� volt. Az �p�let fal�n nem l�that�k a Cyklon B nyomai, mint a fert�tlen�t�ben, ahol azt rendszeresen haszn�lt�k. L�thatunk m�g n�gy k�m�nyt, ahol �ll�t�lag bedobt�k a Cyklon B-t. A revizionist�k azt mondj�k, hogy ezeket a k�m�nyeket a h�bor� ut�n �p�tett�k, a falakat ekkor d�nt�tt�k le, illetve a f�rd�felszerel�st ekkor szerelt�k le. A t�ravezet�k szerint az �p�let eredeti �llapotban van, a n�gy k�m�nyny�l�s is eredeti, �s csak egyetlen helyis�g volt az �p�let, k�zfalak nem voltak. T�bbek k�z�tt Jehudi Bauer �s Franciszek Piper holocaust-szak�rt�k szerint sokkal alacsonyabb az �ldozatok sz�ma, mint azt a szovjet propaganda elterjesztette. F. P.: Auschwitz - H�nyan haltak meg itt? c. munk�j�ban azt �llap�totta meg, hogy a bolsevik �ll�t�ssal szemben, miszerint 4 milli� f�l�tt van az �ldozatok sz�ma, val�j�ban 1,1 milli�ra tehet� a sz�muk. A N�rnbergi Katonai Bizotts�g a h�bor� ut�n a hamis szovjet adatokat fogadta el az akkori "tud�sok" "szakv�lem�nye" �s a szemtan�k vallom�sai alapj�n. A holocaust-legenda k�pvisel�inek �ll�t�sait Franciszek Piper tolm�csolta az interj� sor�n, ahol elmondta, hogy a legr�gebbi g�zkamra 1941 �sz�t�l 1942 december�ig m�k�d�tt. A mellette l�v� hulla�get� 1943 k�zep�ig volt haszn�latban, majd a fokoz�d� bomb�z�sok miatt 1943 j�lius�ban le�ll�tott�k a kremat�riumot, �s a holttesteket Birkenauba sz�ll�tott�k. 1944-ben a sz�vets�ges l�gier� bomb�zta Auschwitzot, ekkor az Auschwitz I. t�bor g�zkamr�j�b�l �v�helyet alak�tottak ki. Ekkor �p�tett�k a k�zfalakat. A keleti oldal�n m�g egy ajt�t nyitottak, �s a k�m�nyny�l�sokat befalazt�k. A t�bor felszabad�t�sa ut�n ez�rt �v�helynek l�tszott, �gy vissza�ll�tott�k az eredeti k�p�t. Lebontott�k a k�zfalakat, a k�m�nyny�l�sokat �jra megnyitott�k., ez�ltal a l�that� g�zkamra nagyon hasonl� az 1941-42-es eredetihez, annyi k�l�nbs�ggel, hogy a g�zbiztos ajt�kat nem helyezt�k vissza, �s a keleti oldalon k�s�bb megnyitott ajt�t nem falazt�k vissza. A revizionist�k �ll�spontja szerint az �p�let mindig is �v�hely volt, �s a szovjetek �s a lengyelek alak�tott�k �t g�zkamr�v�. 1992-ben az USA-ban b�r�s�g el� �ll�tott�k David Irvinget csak az�rt, mert elmondta, hogy az �p�let �v�hely is volt. Franciszek Pipert pr�b�lta a v�delem tan�k�nt beid�ztetni, de nem jelenhetett meg. A holocaust-szak�rt�knek teh�t bizony�taniuk kell, hogy a n�metek idej�n megvoltak a k�m�nyszer� ny�l�sok, �s hogy egyetlen helyis�g volt az �p�let. A h�bor� idej�n k�sz�lt felv�teleken nem l�that�k a ny�l�sok. Felmer�lhet a k�rd�s, mi�rt �ll�tott�k le a g�zkamra m�k�d�s�t? Franciszek Piper a lengyel kiad�s� Auschwitz c. k�nyv�ben azt �rja, hogy Auschwitz-Birkenauban folytat�dott az elg�zos�t�s, amit azzal magyar�z, hogy a legels� g�zkamra t�ls�gosan szembe t�nt a foglyoknak. Ennek azonban k�t t�ny mond ellent. Egyik, hogy az �p�letet h�rom SS-�p�let takarja, �gy a rabok nem l�thatt�k azt, az �jonnan j�v�ket pedig azonnal a barakkba vitt�k; a m�sik az, hogy a birkenaui "g�zkamr�kat" a foglyokt�l csak egy sz�gesdr�tker�t�s v�lasztotta el, valamint ezen �p�letek mellett egy sportp�lya is tal�lhat�. Ez ellentmond a szemtan�k �s a hololegenda k�pvisel�i �ll�t�sainak, miszerint a n�metek rejtegett�k az �ll�t�lagos g�zkamr�kat. 1988-ban Fred Leuchternek, a kiv�gz�sek szak�rt�j�nek vizsg�lata szerint az �n. "g�zkamr�k" fal�ban nincsenek ci�nnyomok, viszont a fert�tlen�t�-helyis�gben, ahol azzal fert�tlen�tettek, ott a v�gs�kig kilengett a m�szer. 1990-ben a Krakk�i T�rv�nysz�ki Int�zet megism�telte a vizsg�latot, hogy megd�ntse Leuchter�t, �m az eredm�nye ugyanez lett. Ett�l kezdve az lett a felteend� k�rd�s, hogy mi�rt nincs ci�nnyom a falban? Franciszek Piper magyar�zata szerint csak r�vid ideig voltak haszn�latban a g�zkamr�k: naponta 20-30 percig, m�g a fert�tlen�t�k �jjel-nappal m�k�dtek. Ez azonban ellentmond a szemtan�knak, s�t az interj� k�s�bbi r�sz�n saj�t maga �ltal elmondottakkal is, nevezetesen azzal, hogy a Kremat�rium 1- ill. 2-ben naponta t�bb csoportot is elg�zos�tottak. Az �ldozatok felt�telezett sz�ma is t�bb haszn�latot val�sz�n�s�tene, mint napi 20-30 perc. Akkor viszont mi�rt nincs ci�nnyom a falban? A szovjet propaganda A szovjetek szem�rmetlen�l meghamis�tott�k az �ldozatok sz�m�t, amit ma �gy magyar�znak a "szak�rt�k", hogy a n�metek a t�borok �r�sos dokumentumait megsemmis�tett�k. 1989-ben azonban kider�lt, hogy a halottak adatait tartalmaz� dokumentumok mindv�gig a szovjetek kez�ben voltak! A szovjet propaganda a h�bor� ut�n elterjesztette azt is, hogy Treblink�ban g�zkamr�kban puszt�tott�k az embereket, s�t hogy egyes helyeken villamossz�keket is haszn�ltak. A legszemenszedettebb hazugs�guk azonban az, hogy atomt�ltetet ledobva puszt�tottak el zsid�kat. Ezek mind hamv�ban holt hazugs�gok voltak. Hazugs�g az emberfejek zsugor�t�sa, az emberb�rb�l csin�lt l�mpaerny�k legend�ja, �s a szappanf�z�s emberi zs�rb�l szint�n propagandafog�s. Ez ut�bbit elismeri Deborah Lipstadt, s�t a Yad Vasem k�zponti igazgat�ja, Shmuel Krakowski is. Krakowski Egy holocaust-hiedelem megd�lt c. cikk�ben c�folja ezt a hazugs�got. El kell ismerni, hogy a g�zkamr�kkal foglalkozni kell tov�bbra is, hiszen k�zel sem olyan j�l dokument�lt, bizony�tott, ahogyan azt be�ll�tj�k. Arno Mayer, egy, a hitleri birodalomb�l elmenek�lt zsid� professzor, szint�n ezt �ll�tja, hozz�t�ve, Auschwitzban sokkal t�bb zsid� halt meg term�szetes hal�llal, mint elg�zos�t�s �s kiv�gz�s miatt. Ezt undor�t�nak, vesz�lyesnek. holocaust-gyal�zatnak titul�lt�k. Mivel a szovjet bizony�t�kok egy r�sze hamis�tv�ny, �s a szak�rt�k sem tudj�k mi val�s �s mi koholt bizony�t�k, nincsen erk�lcsi alapjuk megtiltani a holocaust, az elg�zos�t�s t�ny�nek megk�rd�jelez�s�t! Persze az amerikai propaganda is kivette r�sz�t a csal�sokban, hiszen �k is gy�rtottak dokumentumfilmet a dachaui g�zkamr�kr�l, amir�l ma m�r biztosan tudni, hogy nem l�teztek. Rudolf H�ss beismer� vallom�s�t az angolok k�nyszer�tett�k ki, miel�tt �tadt�k a lengyeleknek �s a szovjeteknek. Bernard Clark brit �rmester az 1983-ban kiadott A hal�l l�gi�i c. k�nyvben maga dicsekedte el, hogyan k�nozta �s zsarolta meg csal�dj�n kereszt�l H�sst. Ha a faj alapj�n val� intern�l�s h�bor�s b�n, akkor az amerikai katon�k is elk�vett�k ezt, amikor intern�lt�k a jap�n sz�rmaz�s� amerikaiakat. Eisenhower t�bornok fogolyt�boraiban a n�metek sz�zezrei haltak meg a j�rv�nyok �s az alult�pl�lts�g miatt. A n�met �s a szovjet propaganda a h�bor� alatt egym�s ellen k�zd�tt. Ebben a k�zdelemben a h�bor�s veres�g miatt a n�met propaganda maradt alul. Mivel a szovjet propaganda h�ven szolg�lja a "vil�gh�d�t�k" t�rekv�seit, ez�rt az tov�bb �l a t�rt�nelemk�nyveinkben. R�nk v�r a feladat, hogy �jra�rt�kelj�k a holocaustot. Megjegyz�s: A Hunnia 1992 augusztusi sz�m�ban k�z�lte a Leuchter-jelent�st. A g�zkamrafikci� v�d�i az agyonhallgat�s m�dszer�t v�lasztott�k - viszont tov�bbra is b�szen emlegetik az �sszesen 6 milli�s, �s a magyar 600000-es zsid� �ldozatot. Meddig lehets�ges? Forr�s: HUNNIA T�rt�nelmi hazugs�g leleplez�se A Leuchter-jelent�s igazol�dni l�tszik Az auschwitzi igazgat�t videoszalagra vett�k, amikor is beismerte, hogy az �gynevezett g�zkamr�k a h�bor� ut�n �p�ltek. Dr. Franciszek Piper elismerte, hogy a "Krema l." , az �ll�t�lagos "ember�l� g�zkamra" , melyet �vente t�bb sz�zezer turist�nak mutogatnak, a val�s�gban a h�bor� ut�n - val�sz�n�leg Szt�lin egyenes utas�t�s�ra k�sz�lt. Amit Piper mondott, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nagy robajt el�id�z� Leuchter-jelent�s igaz volt. A sors ir�ni�ja, hogy b�rki, aki ilyet csak felvet, t�bb�ves b�rt�nre �t�lhet� olyan "felvil�gosult" orsz�gokban, mint Franciaorsz�g, Kanada �s N�metorsz�g. /K�rdezz�k csak meg David Irving brit t�rt�net�r�t. /A videofelv�telt, melyen Piper e nyilatkozatot teszi, David Cole fiatal zsid� kutat� k�sz�tette 1992 k�zepe t�j�n. Csak 1993 elej�n ker�lt nyilv�noss�gra, j�llehet Cole m�r a tavaly okt�berben Irvin�-ben /Kalifornia / tartott 11. Revizionista Konferenci�n bejelentette. Mint minden amerikait, Col�t is fiatal kor�t�l kezdve arra a "vitathatatlan t�nyre" oktatt�k, hogy Auschwitzban embereket g�zos�tottak. Az �gy kiv�gzettek sz�ma - szint�n nem vitathat� m�don - 4,1 milli� volt. Azt�n megjelent 1988-ban a Leuchter-jelent�s. Ennek folyom�nyak�nt "�jra�rt�kelt�k" az Auschwitzban meghaltak sz�m�t, / le 1,1 milli�ra /. Mint �ppen "bimb�z�" t�rt�n�sz - �s mint zsid� -, Cole nyugtalan lett. 1992 el�tt b�rkit, aki az auschwitzi 4,1 milli� "g�zos�t�st" nyilv�nosan k�ts�gbe vonta, antiszemit�nak, majd neon�ci szkinhednek b�lyegezt�k / ez a leger�sebb b�lyeg /, mik�zben sz�p csendben 1,1 milli�ra cs�kkent a hivatalos sz�m. A hi�nyz� 3 milli�r�l egy sz� sem hangzott el. 1988-ban Ernst Z�ndelt Kanad�ban perbe fogt�k "hamis h�rek" terjeszt�s��rt, mert k�nyvet �rult, amely k�ts�gbe vonta az auschwitzi g�zkamra legitimit�s�t. A v�delem seg�ts�g�re nemzetk�zileg elismert t�rt�n�szek siettek, mint Robert Faurisson, David Irving �s Mark Weber. Z�ndel olyan kiv�gz�si szakembert keresett, aki a g�zos�t�shoz is �rt. �gy tal�lta meg Leuchtert, aki az USA b�rt�neiben haszn�lt eszk�z�k tervez�s�re �s kivitelez�s�re szakos�totta mag�t. Leuchtert elk�ldt�k Lengyelorsz�gba, az �gynevezett g�zkamr�k tudom�nyos vizsg�lat�ra. 1988 febru�r 25-�n Leuchter, Carolyn nev� feles�g�vel, Howard Miller nev� rajzol�val, J�rgen Neumann operat�rrel �s Theodor Rudolf tolm�ccsal elutazott. M�rcius 3-�n j�ttek vissza. Nincsenek g�zkamr�k K�vetkeztet�sei teljesen vil�gosak voltak. Els�pr� volt a bizony�t�k, hogy Auschwitzban, Birkenauban �s Majdanekben nem volt g�zos�t�s, �s az ott l�v� �ll�t�lagos g�zkamr�k sem akkor, sem most nem lehettek, nem is j�hettek sz�ba kiv�gz�sre alkalmas berendez�sekk�nt. Dr. Wilhelm St�glich, nemzetk�zileg ismert jog�sz szavaival, " a kiirt�s t�tele azon a feltev�sen �ll vagy bukik, hogy Auschwitz hal�lgy�r volt". Mindezek ismeret�ben Cole fogta videofelszerel�s�t, elment Auschwitzba �s kik�rdezte az ottani hivatalos szem�lyzetet. Ezek k�z�tt Piper volt a legfontosabb. Miut�n el�adja, hogy az "ember�l� g�zkamr�k" kital�lt dolgok, felfedi a kamera el�tt, ut�lag hogyan bontott�k a falakat, hogyan k�sz�tettek ny�l�sokat a tet�n, s hogyan �p�tett�k a "Ciklon B bevezet� k�m�nyeket" �gy, hogy azt�n az �p�letet a turist�knak a "v�gs� megold�s" bizony�t�kak�nt mutogass�k. �s Piper m�g tov�bb ment. A "v�gs� megold�s" egy�b hamis bizony�t�kait is bemutatta, melyek szint�n ut�lagos l�tes�tm�nyek. Elmondja, hogy az �p�letek az intern�ltak holmijainak tetvetlen�t�s�re szolg�ltak, vagyis hogy a Leuchter-jelent�snek a kamr�kban tal�lt g�znyomokra vonatkoz� feltev�se helyt�ll�. Meglep� "meggy�z�d�s" Mindezek ut�n, d�bbenetes m�don, Piper bizonygatja "meggy�z�d�s�t" nemcsak az ember�l� "g�zkamr�kr�l", hanem az "emberi szappan" �s az emberb�rb�l k�sz�lt l�mpaerny�-mes�kr�l is - mely ut�bbi k�t feltev�s m�r r�gen teljesen leleplez�d�tt. �s a felv�tel megy tov�bb. A vide�ban egy�tt j�rod k�rbe Auschwitzot Col�val, �s hallod, amint mondj�k neki, hogy a f� t�borban a "g�zkamra" / Krema l. / "eredeti �llapotban" van. �s l�tod a rettenthetetlen Col�t, amint oly sok k�rd�st tesz fel a nyilv�nosan nevets�ges "g�zkamr�kr�l", hogy az idegenvezet� sz�ks�gesnek l�tja kih�vni f�n�k�t, hogy az v�laszoljon a fiatal t�rt�n�sznek. A Cole-f�le videoszalag azt bizony�tja, hogy akik az Auschwitzi �llami M�zeumot �zemeltetik, kialak�tott�k az ember�l� g�zos�t�s "bizony�t�kainak" gyakorlat�t. Gondolj arra, hogy az �vek sor�n sok milli� turist�nak mondt�k el, hogy a Krema l eredeti �llapot�ban van, mik�zben tudt�k, hogy ez hazugs�g. Felm�rhetetlenek e hazugs�g leleplez�s�nek politikai, vall�si, p�nz�gyi �s t�rt�nelmi k�vetkezm�nyei. Ez�rt em�sztik oly nehezen az illet�kesek - s kezdenek hozz� m�g nehezebben a k�vetkeztet�sek levon�s�hoz. P. Samuel Foner