50 esztend�vel ezel�tt, 1945 febru�r 13-14-�n angol �s amerikai neh�zbomb�z�k jelentek meg a gy�ny�r� n�met v�ros, Drezda felett: �sszel�ncolt, foszforos gy�jt�bomb�k ezreit �klendezt�k eme, az eur�pai kereszt�ny kult�ra �s civiliz�ci� ezred�ves m�eml�k�re. 350,000 (!) �rtatlan polg�ri szem�ly, gyermek, asszony, �reg lelte iszonyatos t�zhal�l�t a m�zesi-talmudi gy�l�let-hiszt�ria �ltal emberi mivoltukb�l kivetk�z�tt sz�vets�gesek "t�zij�t�ka" k�vetkezt�ben. Mintegy 50 �ve, a zsid�-m�di�k �ltal gondosan tabuk�nt kezelt t�ny (t.i. mi�rt kellett ennyi �rtatlant elpuszt�tani) felsz�nre dobott egy letagadhatatlan m�sik okozatot: azt, hogy nem csak zsid�knak van joguk "h�bor�s szenved�seik" ok�n j�v�t�telre. Az elm�lt f�l �vsz�zad b�velkedett a f�lt�kenyen �rz�tt �s a vil�gba ord�tott "6 milli�s elg�zos�tott-el�getett" k�r�li bizony�tgat�sokban, s az ellen�k fel�ll�tott (�.n. rev�zionista) t�rt�nelemszeml�let tanulm�nyaiban. A Rev�zionista (zsid�k �ltal "neo-n�cik�nt" kezelt) ir�nyzat a legjobb tud�sokat, szak�rt�ket vonta be az Auscwitz-L�ge (Auschwitz-hazugs�g) mozgalomba, bebizony�tand�: csal a zsid�s�g megrendezett gy�l�let-kamp�nya hozta l�tre a "hal�lt�borokban" (val�j�ban gy�jt�t�borokk�nt �zemel�) "g�zkamr�kat", amelyeket m�r j�val a t�boroknak a sz�vets�gesek �s kommunista bar�taik (szovjetek) elfoglal�sa ut�n �p�tettek fel. Fred Leuchter "kiv�gz�si-szak�rt�", g�zkamra-m�rn�k (mint az egyetlen ilyen "foglalkoz�s" birtokosa az USA-ban, ahol t�bb �llamban, mint pl. Kaliforni�ban is, a k�zvesz�lyes gyilkosokat g�zkamr�kban v�gzik ki) meg�llap�totta, hogy az auschwitzi �s a t�bbi l�gerek "g�zkamr�inak" falaib�l vett minta negat�v eredm�nyt hozott. A g�zban l�v� (�gy a Ciklon-B is) alkot�anyagok kimutathat�ak a fal vakolatanyag�ban, s�t: a t�gl�kban is. Leuchter m�rn�k, - aki sz�rmaz�s�ra n�zve f�lzsid� - egy�rtelm�en bebizony�totta, Auschwitzban egy�ltal�n nem haszn�ltak g�zt. Robert Faurisson francia t�rt�nelemprofesszor kutat�sait a Harmadik Birodalom iratt�raiban v�gzett vizsg�l�d�sokra terjesztette ki. �vek ut�n sem tal�lt egyetlen egy olyan gyan�s iratot, jelent�st, amely a zsid�k t�meges kiirt�s�ra vonatkozott volna. A kanadai, de n�met �llampolg�r Ernst Z�ndel eg�sz irodalmat, k�nyvt�rat, k�thetenk�nt megjelen� kis lapot hozott l�tre a rev�zionista mozgalomban jelentkez� �jabb esem�nyekkel. A vil�gzsid�s�g Ernst Z�ndelt a "legvesz�lyesebb neo-n�cinak" titul�lta �s mintegy 10 �ve viaskodik - ut�bbi id�ben egyre eredm�nyesebben - a kanadai zsid�-befoly�solt korm�nyzattal. Legnagyszer�bb t�nyked�se az a tudom�nyos t�nyekkel, vizsg�latokkal, k�miai-fizikai elemz�sekkel, fot�kkal, rajzokkal tark�tott 550 oldalas (!) k�nyv, amelyet a fenti munkat�rsaival k�z�sen �ll�tott �ssze, Did 6 Million Really Die? (T�nyleg elpusztult 6 milli�) c�mmel. Az ok, ami�rt ennyit id�zt�nk enn�l a t�m�n�l Drezda elpuszt�t�s�t illet�en, az az�rt van mert a nemzetk�zi cionista-szabadk�m�ves �sszeesk�v�s a Drezd�ban elpuszt�tott sz�zezrek holtest�t haszn�lta fel az �.n. "n�ci h�bor�s atrocit�sok" bizony�t�s�ra, amely viszont nem volt m�s, mint n�h�ny gondosan elk�sz�tett, v�gott fot�, a m�r megismert f�rd�szob�b�l kialak�tott "g�zkamra" �s persze a m�g gondosabban kiv�logatott, ma is gyakran felbukkan� "t�l�l�k" ezrei, akik Isten tudja milyen m�don, de "megmenek�ltek a gyilkos n�cik kezei al�l". De ha ennyi a t�l�l�, hol vannak az elg�zos�tottak? Valahol az Uralt�l keletre? Vagy Izraelben? Az USA-ban? Esetleg Magyarorsz�gon, ahonnan el sem kellett menek�lni�k? A drezdai t�meggyilkoss�gnak, az igazi Holocaustnak sokkal m�lyebb okai vannak. Az id�pont: 1945 febru�rja. A Jew York City-ben gondterhelten tervez� vil�gh�d�t�k vez�ralakja, a f�gy�l�lk�d� Morgenthau "p�nz�gyminiszter" terve szerint minden n�met f�rfit kasztr�lni, a n�met n�ket medd�v� tenni kell, azaz m�h�kt�l megfosztani, hogy ne hozhassanak ut�dokat a vil�gra. A n�met faj mennyis�g�t pedig 15 milli�ra kell reduk�lni! - adta ki a parancsot M�zes egyik leg�r�ltebb, legv�rszomjasabb k�vet�je. Hogy mi�rt Jap�n, mi�rt nem Eur�pa lett az amerikai atombomba-t�mad�s c�lpontja, annak a k�vetkezm�nyekt�l val� f�lelem volt az els�dleges oka. A N�met Birodalom t�rdre k�nyszer�t�se 1942 m�rcius 30-a �ta folyt, ezen a napon hajtott�k v�gre ugyanis a az els� nagyobb, l�ncosbomba-t�mad�st polg�ri lakoss�g ellen, bels� el�gedetlens�g nyom�ban fell�p� zavarg�sban rem�nykedve. A n�met nemzet azonban kitartott h�s�gesen j�tev�je mellett, akinek egyetlen hib�ja az volt, (s ez lett azt�n veszt�nek okoz�ja) hogy t�l hum�nus volt, t�lzottan b�zott ellens�geinek j�indulat�ban. A londoni Dowing Street 10 alatt p�f�kel� elh�zott kret�n azonban megfelel� partnerre lelt a n�met- �s kereszt�ny gy�l�let�r�l h�rhedt hollandiai zsid�-sz�rmaz�k D. Roosevelt-ben. "Lord" Chervell az akkori angol k�l�gyminiszteri "tan�csad�" egyik reggelen k�nyvet tett le Churchill asztal�ra. Az �r�ja egy N�metorsz�gb�l kiv�ndorolt zsid�, bizonyos Max Hastings, aki a Bomber Command c�m� "tudom�nyos" �r�s�ban sz�mos talmudista gy�l�letet �t "angol val�s�gba" le�rja, hogy minden egyes koncenr�lt n�pess�g� telep�l�sre sz�rt 40 tonna bombaanyag, mintegy 4000-8000 embert tenne otthontalann�. Az alaposan kitanulm�nyozott m�met lak�s�r�s�gr�l �gy �rt: "1938-ban t�bb, mint 22 milli� n�nem �llampolg�r �lt 58 nagyobb telep�l�seken, amelyeknek lakoss�ga meghaladj�k a 100,000 f�t. Hastings rabbi kiemelte, hogy ilyen s�r�s�g� telep�l�seket, v�rosokat lehetetlen evaku�lni �r�k alatt, m�gha a szupert�k�letess�g�r�l h�re n�met h�rszerz�s id�ben tudom�st szerezne a t�mad�sra kiszemelt c�lpontokr�l is. Ism�t a zsid� Hastings szavaival: "Rem�lhet�leg r�vid id� alatt N�metorsz�got a f�ld�nfut�k, otthontalanok orsz�g�v� tehetj�k, nem is eml�tve a romok alatt elpusztul�k nagy sz�m�t." A strat�giai �s taktikai kivitelben persze nagyok voltak az ellent�tek az angol l�gier� vezet�s�n bel�l a c�lpontokat illet�en; a zsid�k ragaszkodta a polg�ri telep�l�sek elleni t�mad�sokhoz, "hogy minn�l t�bb n�met ember l�ssa kereszt�ny templomaik f�st�lg� romjait, hozz�tartoz�inak felismerhetetlens�gig elszenesedett hull�j�t", m�g a katonai vezet�s nem-zsid�, de befoly�solt tagjai - term�szetesen - a katonai c�lpontok elleni �lland� t�mad�sok mellett foglaltak �ll�st. Akik azt�n m�gis N�metorsz�g civil lakoss�ggal s�r�n lakott ter�letei ellen int�zett t�mad�s-sorozat kiagyal�i voltak: F. A. Lindemann, zsid� "professzor", term�szetesen Churchill, "sir" Charles Portal, az angol l�gier�k f�parancsnoka, kieg�sz�tve a tenger�szet marsallj�val, "sir" Dudley Pound szem�ly�vel. 1939-40-es �vekben Hitler b�ket�rgyal�sokkal volt elfoglalva Angli�val. A F�hrer minden �ron szerette volna megnyerni az angol vezet�st a bolsevizmus elleni k�zdelemhez, mintegy biztos�t�kot a nyugati oldalon, mialatt a keleti nagy ellens�g, a szovjet j�deo-kommunizmus fel�rl�s�t megkezdte volna. Anglia azonban h�zta az id�t, kib�v�kat keresett a Grand Orient cionista szabadk�m�ves maffia nyom�s�ra. Az angol Royal Air Force egyik "k�s�rleti" t�mad�sa volt az angol-n�met h�bor� nyit�nya. Hitler minden egyes n�metnek v�delmet �g�rt, megtorl�st n�met faj�akat �rt t�mad�s eset�re, �gy a nemzetnek tett esk�j�nek engedelmeskedett, amikor a Freiburg Im Breisgeu ellen int�zett angol bom�z�sok sor�n meghalt 22 gyermek, 13 asszony, 11 f�rfi �s 14 katona hal�l��rt elrendelte az els� V-2 rak�t�k London fel� k�ld�s�t �s a Hermann G�ring marsall �ltal ki�p�tett Luftwaffe egys�geit Anglia ellen ir�ny�totta. A Harmadik Birodalom propaganda-minisztere, Dr. Joshep Paul Goebbels mondotta 1940 m�jus 13-�n Berlinben, csak 3 nappal a vand�l t�mad�s ut�n: "A megfelel� n�met v�lasz semmivel sem lesz rosszabb, vagy jobb az angolok kezdem�nye�s�re!" Mintegy 100 Heinkel-111 bom�z� vill�mk�nt csapott le egyidej�leg Anglia d�li telep�l�seire. David Irving k�nyve ezzel kapcsolatban jegyzi meg, hogy a Heinkel-g�pek �sszesen 94 tonna bomb�t ejtettek le, m�g a Ruhr-vid�kre ir�ny�tott angol t�mad�s sor�n 9,000 tonna (!) robban�- �s gy�jt�anyagot sz�rtak le egyetlen nap leforg�sa alatt, 1944 okt�ber 14-�n, Duisburg k�rzet�ben! 1933-ban - teh�t 12 esztend�vel Drezda hamuv� v�ltoz�sa el�tt - az amerikai Peter Coughlin, detroiti r�di�riporter Hitler v�laszt�sokal, teh�t demokratikus �ton val� hatalomraker�l�s�r�l faggatta F. D. Rooseveltet, aki d�hroham�ban �gy felelt: "I?ll crush Germany!" (Sz�tz�zom N�metorsz�got!), 6 esztend�vel k�s�bb, Neville Chamberlain az angol minisztereln�k 1938 szeptember 30-�n a F�hrer al��r�s�val szentes�tett egyezm�nyt lobogtatva, mintegy 200 �js�g�r� el�tt hangoztatta boldogan: "Das ist der Friede in unseren Zeit!" (A mi id�nk b�k�je ez!) Ennek ellen�re a jew yorki vil�gzsid�s�g megtagadta az 1933-t�l meghirdetett vil�gbojkott felold�s�t N�metorsz�g ellen, mi t�bb: az eur�pai zsid�s�g kitelep�ttet�s�r�l sem volt hajland� t�rgyalni, melyet Hitler ind�tv�nyozott. A n�metorsz�gi zsid�k pedig ekkor m�r emberi k�r�lm�nyek k�zepette, emberi b�n�sm�dban r�szes�lve, mint egy hadban �ll� ellens�ges orsz�g �llampolg�rai, gy�jt�t�borokban v�rt�k faji vezet�ikt�l sorsuk jobbrafordul�s�t. (Izrael �llam ekkor m�g nem l�tezett, s a hadvisel� f�l maga a zsid�s�g lett a gazdas�gi vil�gbojkott meghirdet�s�vel - A Szerk.) A N�met Birodalom r�sz�r�l ind�tott Luftwaffe t�mad�soknak mindig katonai �s gazdas�gi c�lpontjaik voltak, az ellens�g haditermel�s�t, ut�np�tl�s�t megsebezv�n. �gy pl. az 1940 augusztus 24-i nagy l�git�mad�s sor�n (amelyet �jjel hajtottak v�gre, hogy min�l kevesebb polg�ri �ldozat legyen) a londoni dokkrendszert semmis�tett�k meg, a kik�t�kben �csorg� amerikai katonai seg�lyek, mun�ci�k k�r�ben okozva nagy k�rokat. Ezzel szemben a "kereszt�nyi felszabad�t�st" hoz�k templomokat, m�eml�keket, �vezredes eur�pai civiliz�ci�nk legszebb darabjait puszt�tott�k el a Londonban �s Jew York Cityben �rj�ng� cionist�k legnagyobb gy�ny�r�s�g�re. Drezda ezid�t�jt 630,000 �slakossal rendelkezett, felduzzasztva a m�r h�bor�s �vezetnek sz�m�t� nyugati orsz�gr�szek v�rosaib�l emenek�ltekkel. �ppen ez�rt a lakoss�g - 1945 janu�ri rend�rs�gi bejelentkez�sek alapj�n - mintegy 1.2 - 1.4 milli� k�z�tti sz�mmal b�rt; menek�ltek Pomer�nia, Berlin, Szud�ta-vid�k, kelet-Poroszorsz�g, Rajna-vid�k, Bajororsz�g ter�leteir�l, valamint kb. 45,000 orosz hadifogoly �llom�sozott a N�metorsz�ggal sz�vets�ges hader�k sebes�ltjeivel. Drezda teh�t nem volt (nem is lehetett!) katonai c�lpont, m�gcsak harmadlagosan sem. Hogy m�gis erre a szerencs�tlen v�rosra esett a v�laszt�s az a m�r fentiekben bizony�tott okokkal magyar�zhat�: p�tolhatatlan kereszt�nyi kult�r�j�val Ez volt a v�lasz a nemzetk�zi cionista agresszorok r�sz�r�l Hitler felszabad�t� c�ljaira. Az angol RAF t�bb hull�mban t�mad� neh�zbomb�z�i el�sz�r 1945 febru�r 13-�n indultak meg a t�meggyilkos Athur Harris parancs�ra a semleges v�ros ellen. M�r az els� gy�jt�bomba t�mad�skor a v�ros szinte elmer�lt a t�ztengerben... 10 perccel k�s�bb egy �jabb hull�mban a "kereszt�nyi kult�r�t �s demokr�ci�t v�d�" amerikai neh�zbomb�z�-egys�gek sz�rt�k le gyilkos terh�ket. Ezrek �s ezrek �gtek el elevenen a pinc�kben, �v�helyeken �s az utc�kon - minden nem szerepelt a n�rnbergi talmudista b�r�s�gok asztal�n, mint h�bor�s b�ntett, pedig az volt a jav�b�l! A N�met Hadsereg, a Wehrmacht sohasem b�ntalmazta a polg�ri lakoss�got, m�g ellens�ges ter�leten sem, mer tudta: a civilek v�dtelenek. A N�met L�gier�, a Luftwaffe sohasem hatott v�gre l�git�mad�sokat kimondottan polg�ri lak�h�zak, telep�l�sek ellen, mert tudta: a polg�ri szem�lyek nem azonos�that�ak katonai objektumokkal. A legfajtiszt�bb, legk�pzettebb, legtanultavv nemzeth� katon�kb�l verbuv�l�dott Waffen-SS tagjai sem k�vettek el a civil lakoss�g elleni atrocit�sokat, mert tudt�k az ellens�g nev�t, faj�t �s ind�t�kait. Drezda v�rosa ellen v�grehajtott brut�lis, szadista indokolatlan t�meggyilkoss�g a h�bor�s b�ntett fogalm�t kimer�ti! Vajon kinek okozhatott �r�met t�bb ezer �rja gyermek, asszony elevenen val� el�gettet�se? A terror pedig nem is csak n�h�ny perces, nem is csak n�h�ny �r�s volt: kisebb-nagyobb megszak�t�sokkal d�h�dten folytat�dott m�snap is, febru�r 14-�n, 2,978 tonna (!) gy�jt�bomb�t sz�rt le az angol RAF, tov�bbi 771 tonna hullott az amerikai "Liber�tor-g�pek" �ltal, t�bbsz�r�sen elpuszt�tva a m�r halott v�rost. Egyetlen egy t�mad�si hull�mban 1,350 (egyezer-h�romsz�z-�tven) amerikai rep�l�g�p int�zett t�mad�st - m�sf�l �r�n�l tov�bb tartott a v�ros feletti gyilkos morajl�s. 12,000 �p�let, 25 t�bb sz�z�ves templom s�llyedt el a l�ngtengerben... Az angolsz�sz h�bor�s b�n�ss�get elpal�stolv�n Arthur Harris f�m�sz�rost az angol kir�lyn� "sir" fokozatt� l�ptette el�, a Lordok H�z�ba. Hal�la ut�n - uyancsak ez az elaggott lelki toprongy - szobrot �ll�ttatott a most m�r "�riemberr�" v�lt gyilkosnak, ez�ttal hi�ba tiltakozott a n�met korm�ny is, �rz�ketlen brit f�lekre tal�lt... A 350 ezer t�zhal�la pedig �r�k mement�k�nt kell, hogy figyelmeztesse az �rja n�peket: Vigy�zzatok, hogy m�gegyszer a judeo-kannibalizmus bolsevizmusa hal�los m�rg�t ne olthassa az eur�pai nemzetekbe! Forr�smunk�k: Marschalk� Lajos: Vil�gh�d�t�k Ernst Z�ndel: The Last Hours of Dresden The James Barnes Review: USA: The Holocaust in Dresden Berthold Dinter: Bombenterror, ein Verbrechen gegen die Menschlichkeit David Irving: The Destruction of Dresden